Hőszivattyú tudástár
Minden, amit a hőszivattyús rendszerekről tudni érdemes.
A legfontosabb tudnivalók
a hőszivattyús rendszerekről
Mi a hőszivattyú?
A hőszivattyú egy korszerű fűtési rendszer, amely nem csak költséghatékony, de környezetkímélő megoldás is mind családi házak, mind intézmények számára. Nem hőt termel, hanem elektromos energia segítségével hőátadással biztosítja a meleget. A hőszivattyú a környezetből talajból, vízből vagy levegőből vonja el a hőt és víznek adja át. (A víz hőátadási tényezője a legjobb és a fűtési rendszerben is a legjobban szállítható, vezethető.)
Az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, azaz az egyik irányba fűt, a másikba pedig hűt. (Utóbbi esetben a hőszivattyú fordított üzemmódban működik, vagyis hűti a helyiségeket: ekkor a fűtéscsövekben nem meleg , hanem hidegvizet keringet.) Nagy előnye, hogy akár 3 feladatot is képes ellátni:
A hőszivattyú készülékek legfontosabb mutatója a COP érték (Coefficient of Performance, energiahatékonysági mérőszám), amely megmutatja, hogy 1kW felhasznált energiával hány kW energiát képes megtermelni az adott készülék. A COP érték attól függ, hogy mekkora hőfokkülönbséget kell a hőszivattyúnak lefednie: minél kisebbet, annál jobb lesz a COP érték, és minél magasabb a COP, annál hatékonyabb a hőszivattyú működése.
Hőszivattyú típusok,
működési elvük, COP értékek
Víz-víz hőszivattyúk: ezek a rendszerek a talajvízből (szűrve) nyerik a fűtéshez szükséges hőt.
A körforgás fenntartásához a talajvizet vissza kell juttatni, emiatt legalább két kútra van szükség:
az egyikből nyerjük a vizet, a másikba (többibe) pedig a használt vizet juttatjuk vissza.
A víz hőmérséklete állandónak tekinthető (+8-12°C), ezért a víz-víz hőszivattyúk magas, akár 6-os COP értéket tudnak biztosítani. Nagy előnyük, hogy extrém időjárás esetén sem szükséges alternatív fűtési megoldásra támaszkodni, és az üzemeltetési költségek is jól tervezhetőek. A hatékonyságot és üzemeltetési költségeket figyelembe véve tehát a hőszivattyú típusok közül a víz-víz hőszivattyú a legjobb választás.
Ugyanakkor a beruházási költsége igen magas a kutak fúrása miatt, illetve a kút elapadása működési
veszélyforrás. Emiatt a telepítés előtt érdemes próbafúrást végezni, felmérve, hogy van-e elegendő
mennyiségű és megfelelő minőségű víz.
Talajszondás, avagy talaj-víz hőszivattyú: a hőt a talaj geotermikus energiájából nyeri. 80-120 méter
mélységig kell lefúrni, amelyhez bányakapitánysági engedély szükséges, és legalább egy előremenő,
valamint egy visszatérő csőre van szükség.
Előnye, hogy működése független a külső hőmérséklettől, és önmagában, önállóan képes ellátni egy
családi ház fűtését hűtését. A talaj-víz hőszivattyúk COP értéke alacsonyabb a víz-víz
hőszivattyúkénál, – 4-5 közötti – viszont zárt rendszer lévén a legbiztonságosabb üzemmódot kínálják.
Hátránya viszont a nagyon magas kiépítési költség.
Levegő-víz hőszivattyú: a legelterjedtebb típus, a külső levegőből vonja el a hőt, amellyel a fűtőtestben keringő vizet felmelegíti. Működése viszonylag egyszerű. Általában kettő, egy beltéri és egy kültéri egységből áll: a kültéri egység egy nagy felületű hőcserélő, rajta keresztül ventilátorok áramoltatják a levegőt, növelve a felvehető hőmennyiséget.
A levegő víz-hőszivattyúk COP értéke a legalacsonyabb, – 3,5-4 közötti, és függ a külső hőmérséklettől – azonban a telepítésük egyszerű. Emellett kedvezményes villamosenergia tarifa – GEO vagy H tarifa – is igényelhető az üzemeltetéshez, amely a legkedvezőbb megtérülést teszi lehetővé. Mindezek miatt ez a legkedveltebb rendszertípus.
Hogyan működik egy
hőszivattyús rendszer?
A hőszivattyú hasonló elven működik, mint a hűtők és szárítógépek, de nem csak hűt, hanem fűteni is tud. A készülék egy speciális kompresszorból, két nagyfelületű hőcserélőből (egy alacsony és egy magas nyomású körben), valamint egy nyomáscsökkentő (expanziós) szelepből áll, melyek együtt egy hűtőkört alkotnak.
A hűtőkörben egy hűtőközegnek nevezett anyag kering. A hűtőközeg alacsony nyomáson folyadék halmazállapotú, és alacsony forráspontja miatt nagyon alacsony hőmérsékleten is képes elpárologni. Miután elpárolgott, a nyomásnövekedés miatt megnő a hőmérséklete, amely már a külső közegből nyert, illetve a sűrítésre használt energiát is tartalmazza. Amikor egy alacsonyabb hőmérsékletű közeggel találkozik, átadja annak a hőjét, amitől kondenzálódik, vagyis visszanyeri eredeti, folyékony halmazállapotát. Így ismét képes lesz elpárologni.
Az alacsony nyomású körben lévő hőcserélő az elpárologtató, amely elvonja a hőt a környezetből. A hő hatására a munkaközeg elpárolog, hideg gázzá alakul, amit a kompresszor besűrít. Ennek hatására a gáz felmelegszik és a kompresszor működésére fordított elektromos energiát is felveszi.
A forró gáz a másik, magas nyomású körben lévő hőcserélőben, a kondenzátorban leadja a felvett energiát, s meleg folyadékká válik. A nyomáscsökkentő szelepen elvezeti a meleg folyadék magas nyomását, hatására a munkaközeg lehűl, és újraindul a folyamat. A munkaközeget a kompresszor tartja mozgásban, így biztosítva a körfolyamatot, a termodinamikai ciklust.
Megtérülő befektetés a hőszivattyú?
Fontos leszögezni, hogy a telepítés előtt sok tényezőt kell figyelembe venni és mindenképpen hosszú távban kell gondolkodni! Vegyük sorra ezeket a szempontokat a hőszivattyú előnyeinek függvényében!
Sokoldalúság, alkalmazhatóság: padlófűtés, felületfűtés, fan coil egységek, radiátorok, melegvíz tartály vagy bojler – bármelyikkel jól tud működni egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer! Megközelítőleg 75%-ban a környezetből nyert hőenergiát hasznosítja, mindössze a maradék kb. 25%-hoz van szükség villamos energiára. Így a hőszivattyúk rendkívül hatékonyak és egy “mindent egy kézből” megoldást jelenthetnek egy otthon teljes fűtési hűtési
igényének és melegvíz szükségletének kielégítésére.
Tipp
A villamos energiaszükséglet napelemrendszerrel teljes egészében fedezhető, a két rendszer hőszivattyú és napelem kiválóan működik együtt. Ha a célod a teljes átállás a megújuló energiaforrásokra, ebben is tudunk segíteni, a napelemrendszerekben sokéves tapasztalattal és számtalan referenciával rendelkezünk!
Mennyezet-, fal- és padlófűtés: olyan alacsony hőmérséklettartományban működnek, ami a hőszivattyú működéséhez a legideálisabb, a felületfűtések sugárzó hőjét többnek érzékeljük, mint a normális fűtési mód esetén, így 1-2 C°-kal alacsonyabb hőmérséklettel is elérhető akár ugyanaz a hőérzet.
Fan-coil: fűtésre és hűtésre is használható, a radiátorhoz hasonló hőleadó, amely levegő/víz hőcserélővel van ellátva és egy ventilátor segítségével szabályozhatjuk a sebességet, fűtési/hűtési igényünk szerint. Fontos hangsúlyozni, hogy a készülék a helyiség belső levegőjét forgatja át, friss levegőt nem juttat be. Mennyezetbe süllyeszthető változat is kapható.
Alacsony hőmérsékletű radiátor: a hagyományos 60 C°-os vízzel működő radiátorral szemben az új típusoknál elegendő 40-45 C°-os vízzel képes egyenletes, komfortos meleget biztosítani, így működése jóval energiatakarékosabb.
Melegvíztartályok és hőtárolók: a hőszivattyú a használati melegvizet is előállíthatja, amennyiben egy külön erre alkalmas tartály is csatlakoztatva van a rendszerhez.
Tipp
Az új építésű ingatlanok már megfelelő hőszigeteléssel vannak ellátva, valamint a rendszerben keringtetett víz alacsony hőmérsékleten is megfelelő hatékonysággal tud fűteni. Érdemes felület vagy padlófűtést választani, amely növeli a hatékonyságot, hiszen tartja a hőt. Ezekhez az alap energetikai adottságokhoz remekül passzol az alacsony hőmérsékletű levegő vizes hőszivattyú.
Régebbi ingatlanoknál hőszivattyú telepítés előtt szükség lehet energetikai felújításra: hőszigetelésre és nyílászárócserére. Ezek önmagukban is hasznos korszerűsítési munkák, hőszivattyúra való
átállás esetén pedig megakadályozzák, hogy az utcát fűtsük az új rendszerünkkel. A régebbi otthonoknál a magas hőmérsékletű levegő vizes hőszivattyúkat szoktuk javasolni, bizonyos esetekben akár a meglévő (újabb típusú) radiátoros hőleadókat alkalmazva.
(Föld)Gázfűtésről átállva biztosan hosszabb megtérülési idővel kell számolni, de a gázszolgáltatástól való függetlenedés egy vitathatatlan előny. Ha a jelenlegi fűtésrendszer elektromos áram, olaj, cseppfolyós gáz vagy szilárd tüzelőanyag alapú, a levegő víz hőszivattyús rendszerre való átállás hamar észrevehető rezsi- és persze karbonlábnyom-csökkenést biztosít.
Élettartam: egy rendszeresen karbantartott hőszivattyú átlagos élettartama jelenleg 15-20 év, amely idő alatt rengeteget spórolhatunk mind a rezsin, mind pedig a CO2-kibocsátásunkon. A hőszivattyú által felhasznált minden egység villamos energiából akár 4 egység hőenergiát képes előállítani, ami akár 400%-os hatékonyságjavulást jelenthet.
Mint arra már utaltunk, a megtérülési idő elektromos, olaj vagy széntüzelésű fűtési rendszer kiváltásakor rövidebb, gáz esetében hosszabb. Utóbbi esetben figyelembe kell venni, hogy meddig szeretnénk az ingatlanban lakni, vagy eladás esetén mekkora a beruházással elért értéknövekmény, mennyit ér a jövőbeni vevőnek.
Biztonság: kétségtelen, hogy az égésalapú fűtésrendszereknél sokkal biztonságosabb a hőszivattyúk működése, hiszen a hőtermeléshez nincs szükség tüzelőanyag égetésére, nincs szivárgás, füst, belobbanás- és szén-monoxid-mérgezés veszély sem. A megfelelő és hosszú távú működéshez persze rendszeres karbantartásra van szükség.
ha hőszivattyút választasz
- Akár önállóan, akár más fűtésrendszerrel kombinálva is használható;
- programozható, a napi használat egyszerű;
-
csak a hőszivattyú 70% fűtés költségmegtakarítást és 50% kal
kevesebb CO2-kibocsátást jelenthet.
Mennyibe kerül egy hőszivattyús rendszer?
- A kalkulációban fontos tétel a készülék, amely (jellemzően) egy kültéri és egy beltéri egységet tartalmaz. A Solar Konstruktnál elsősorban Daikin, Midea és Fisher hőszivattyúkkal dolgozunk.
- A rendszernek szintén szerves része a hőleadó felület, amely régebbi ingatlan esetén átalakítást igényelhet, hiszen a régi típusú radiátorokkal nem kompatibilis a hőszivattyús rendszer. A felületfűtés (padló-, fal , mennyezetfűtés) és fan coil jó választás, de akár újtípusú radiátorok is jók lehetnek. A lényeg, hogy alacsony hőmérséklettartományban működjön a hőleadó.
- Az árat befolyásolja, hogy a hőszivattyúnak kell e melegvizet is biztosítania. Ha igen, akkor szükség van használati melegvíz tárolóra (HMV) is.
- Kisebb, de figyelmet igénylő tételek lehetnek még a termosztátok, Wifi modul, puffertartály stb.
- Na és persze a kivitelezés költsége.
Egy új építésű, 120 négyzetméteres, (kiépített!) padlófűtéses otthonban egy levegő víz hőszivattyús rendszer ára 3-5 millió forint + ÁFA.
Pontosabb, személyre szabott kalkulációt szeretnél?
Mindössze pár kattintás és néhány
paraméter megadása után kiszámoljuk neked!
Hogyan történik a hőszivattyús
rendszer megvalósítása?
- Kalkulátorunk segítségével egy előzetes számítást kapsz a rendszer kiépítésének költségeiről, és egyúttal ajánlatot is kérhetsz.
- A megadott elérhetőségeden felvesszük veled a kapcsolatot, és részletesen átbeszélünk mindent.
- A kapcsolatfelvételt követően egy pontosabb ajánlatot küldünk számodra.
- Meglévő ingatlan esetében tapasztalt kollégáink helyszíni felmérést tartanak. (Tervezés alatt lévő ingatlan esetén értelemszerűen ez a lépés kimarad.)
- Az ingatlan pontos ismeretében végleges ajánlatot készítünk.
- Amennyiben megfelelőnek találod az ajánlatot, megkötjük a szerződést, és
- indulhat a kivitelezés, beüzemelés.
Szeretnél másodvéleményt?
Országszerte több száz megbízást teljesítettünk már.
Ismerd meg elégedett ügyfeleink tapasztalatát!
