Gyakran Ismételt Kérdések
Ügyfeleinktől legtöbbször elhangzott kérdések és a válaszok
A napelemes rendszerekkel kapcsolatban sok kérdés merül fel.
Ezen az oldalon egy csokorba gyűjtöttük a leggyakrabban feltett kérdéseket és a rájuk adott válaszainkat.
Engedélyköteles a napelemes rendszer telepítése?
Az engedélyeztetés attól függ, hogy mekkora rendszert szeretnél kiépíteni. 50 kW-ig háztartási méretű napelemes rendszerekről beszélünk, ebben az esetben igénybejelentés szükséges a szolgáltató felé, a rendszerek bruttó elszámolásba kerülnek. 50-500 kW közötti rendszerek a kiserőművek, amelyekhez egyszerű engedélyeztetési eljárás szükséges és visszwattos formában üzemelnek. 500 kW feletti rendszerek pedig az erőművek. Ekkor egyedi megállapodás keretében eladják az áramot. Munkatársaink, miután felmérték az igényeid, mindezekről teljes körű tájékoztatást nyújtanak számodra.
Milyen tető a legideálisabb a napelemes rendszer telepítéséhez?
Fontos, hogy a tető elegendő teherbírással rendelkezzen, ahhoz, hogy a napelemeket a tartószerkezetekkel együtt elbírja. Ezeknek a súlya általában 16-18 kg/m2. A napelem szinte bármilyen tető típusra felszerelhető, hiszen mindegyikhez van megfelelő tartószerkezet típus. A felmérések során munkatársaink mindent megvizsgálnak (tetőszerkezet állapota, szükséges tetőfelület rendelkezésre áll-e, tájolás), így ennek megfelelő pontos, műszaki tartalmat lefedő ajánlat kerül kiadásra.
Mi a különbség a napelem és a napkollektor között?
A napelem és a napkollektor esetében két különböző technológiáról beszélünk. Míg a napelem a nap sugarainak hatására tud villamosenergiát termelni, addig a napkollektor a napsugárzásnak köszönhető hőt gyűjti. Ennek felhasználása főként a melegvíz előállítására valamint a lakás illetve medence fűtésére korlátozódik. A napelem által megtermelt elektromos áram, ezzel szemben, felhasználható minden árammal működő háztartási készülék üzemeltetésére.
Megbízhatóak a napelemes rendszerek?
Igen, mivel nem rendelkeznek mozgó-kopó alkatrésszel ritka a meghibásodás, éves karbantartásuk nem szükséges, mint más elektronikai cikkeknél. A napelemek élettartama átlagosan 25-30 év, míg az invertereké 15-20, így mindenképpen tartós megoldás. A meghibásodás ritka, de előfordulhat, ezért fontos, hogy a kivitelező cég megbízható legyen, rendelkezzen a megfelelő szervizháttérrel, hogy a későbbiekben is lehessen rájuk számítani.
Mi a különbség hálózatra visszatápláló és szigetüzemű napelemes rendszer között?
A hálózatra visszatápláló rendszer, egy inverter segítségével, közvetlenül az elektromos hálózatba táplálja vissza a napelemek által megtermelt energiát. Az áram termelésének és fogyasztásának mennyiségéről az ad-vesz mérőóra ad tájékoztatást. Ezzel szemben a szigetüzemű rendszereknél nem csatlakozunk a közcélú hálózatra. Ezek a rendszerek főként olyan helyeken fordulnak elő, ahol nincs lehetőség a hálózatra való csatlakozásra (pl.: tanyák). A megtermelt energiát akkumulátorokban tároljuk. Csak arra tudunk tehát hagyatkozni, amit megtermelünk, ha nem termelünk nincs áram.
Mennyire sérülékeny a napelem?
A napelemek egy vastag, speciális üvegréteggel vannak ellátva, amely védelmet nyújt a külső környezeti hatásoktól. Vagyis nem kell tartani attól, hogy a jégeső vagy a heves zivatarok kárt okoznak a panelekben, viszont szélsőséges időjárási körülményeknél (pl golflabda méretű jég) már nem nyújt védelmet, ezért mindenképpen érdemes biztosítást kötni.
Érdemes biztosítást kötni a napelem rendszerre?
A válasz igen, sőt. Kimondottan ajánlott, hogy legyen biztosítás a napelemes rendszeren, hiszen egy nagy értékű beruházásról van szó, ami évtizedekig megfelelően kell, hogy működjön. Ezért azt ajánljuk, hogy már a tervezés folyamatában érdeklődd meg a kivitelezőnél illetve biztosítódnál, hogy milyen lehetőségekkel számolhatsz.
Honnan tudhatom, hogy megfelelően termel a napelemem?
A napelem rendszer által megtermelt áram mennyiséget az inverterről lehet leolvasni. Sőt ma már online applikáció segítségével is nyomon lehet követni a termelést, de olyan kisegítő eszközök is léteznek, amelyek különféle adatokat gyűjtenek és kimutatásokat készítenek a könnyebb tájékozódás érdekében.
Mi lesz a meglévő napelem rendszeremmel, ha elköltözöm?
Mivel a napelemes rendszer növeli az ingatlan értékét, így egy esetleges eladás során előnyt jelenthet. Emellett át is költöztethető, viszont fontos, hogy ezek a rendszerek egy bizonyos épületre, és annak tetőszerkezetére lettek méretezve és engedélyeztetve, így bonyolult lehet átköltöztetni.
Szükség van a napelemek rendszeres tisztítására?
A napelemekre, az időjárási viszonyoktól függően, több minden lerakódhat, például falevél, virágszirmok vagy egyéb hordalékok. Ezek egy részét egy kiadósabb eső lemoshatja, viszont így is vannak olyan szennyeződések, amik továbbra is ottmaradnak és letapadnak. Időnként érdemes megbízni olyan szakembereket, akik kimondottan a napelemek tisztításáért felelősek, ugyanis így biztos lehetsz abban, hogy rendszered tisztán és biztonságosan fog továbbra is működni, termelni.
Szükség van a napelemek rendszeres karbantartására?
Igen, ugyanis bizonyos esetekben nem elég csupán a napelemes rendszer tisztítása, mosása, hanem a rendszer komolyabb átvizsgálására, karbantartására is szükség van. A karbantartási munkálatok akkor mindenképp szükségesek ha teljesítmény csökkenést észlelünk és ez a napelemek mosása után is fennáll. Ezen felül, ha a napelemes rendszer már legalább 5 éve üzemel, ha az inverter hibát jelez, valamint új napelemmel felszerelt ingatlan vásárlásakor is ellenőriztetni kell.
Használható a napelem fűtésre?
Igen, a napelem áramot termel. Azt, hogy az áramot mire használod fel, a Te döntésed, így a válasz igen, elektromos fűtésnél akár fűtésre is.
Mi történik, ha a hó befedi a napelemet?
Mivel az ideális dőlésszög 30-35 fokban van, így a legtöbb esetben könnyen lecsúszik a panelekről a hó, vagyis minimális lesz az e miatti termeléskiesés.
Borús időben és télen is termel a napelemes rendszer?
A napelemes rendszerek télen is termelnek energiát, de jóval kevesebbet, mint mondjuk a nyári hónapokban. Felhős, borús időben, szintén nem áll le a termelés.
Van még kérdésed?
Most 30 perces ingyenes konzultációt biztosítunk, hogy
mindenre választ kapj!
A hőszivattyúkkal kapcsolatban sok kérdés merül fel.
Ezen az oldalon egy csokorba gyűjtöttük a leggyakrabban feltett kérdéseket és a rájuk adott válaszainkat.
Régebbi házba is lehet hőszivattyús rendszert telepíteni?
A rendszer kiépítése jellemzően új építésű ingatlanoknál a legegyszerűbb és a leghatékonyabb, de bizonyos esetekben meglévő (jelentősen korszerűsített) ingatlanok fűtési rendszerének felújításnál is megvalósítható.
Mekkora hőszivattyú kell?
A válasz összetett, de pont ennek a kérdésnek a megválaszolására fejlesztettük ki kalkulátorunkat! A kalkulátor kiszámolja neked, hogy hozzávetőleg mekkora méretű (kW) hőszivattyús rendszerre van szükséged, annak mennyi a várható éves fogyasztása, és mekkora költséggel kell számolnod. Ingyenes, kötelezettségmentes és nagyon jó közelítést ad. Kattints és próbáld ki! Hőszivattyú kalkulátor
Mennyire „kényes" a rendszer? Mit kell tudni a karbantartásról?
A hőszivattyúk rendszeres, minimum évi 1 karbantartást igényelnek, ha viszont a rendszerrel hűtenek is, akkor évi 2 karbantartás szükséges. Az évi egy alkalom ellenőrzés minden fűtésrendszernél ajánlott, hőszivattyúk esetében viszont ez klímavédelmi előírás is.
Radiátorral tényleg nem használható a hőszivattyú?
Ez így nem igaz. Alapvetően nem radiátorokra fejlesztették ki ezeket a rendszereket, hanem padló- és egyéb felületfűtésre, fan-coilra, de előremenő, alacsony vízhőmérsékletű (35-45 °C) radiátorral használható.
A hőszivattyú működtethető kedvezményes H vagy GEO tarifával is. De mit jelent ez?
A Geo tarifa egy speciális díjszabás, amelyet hőszivattyús berendezések üzemeltetéséhez hoztak létre. A GEO tarifa az MVM-Émász
Áramhálózati Kft. és az ELMŰ Hálózati Kft. szolgáltatási területén, kizárólag az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. kereskedelmi szerződéssel érhető el, egyetemes szolgáltatásban, viszont 2021. szeptember 1-jétől új szerződés nem köthető B Geo tarifával. A B GEO tarifa esetében a berendezés vezérelt áramkörhöz kapcsolódik, amely naponta legalább 20 óra üzemidőt biztosít a hőszivattyú számára, 2x maximum 2 óra megszakítással. (Egy megszakítás nem lehet hosszabb 2 óránál, és két megszakítás között minimálisan 2 óra felfűtési idő áll rendelkezésre.)
A H tarifa a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerekhez használható tarifa. Legfontosabb jellemzője, hogy nem elérhető egész évben: fűtési célra a legkedvezményesebb áron csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe. A díja 23,5 Ft/kWh, és a H árszabás esetén a fűtési idény fogyasztására nem kerül alkalmazásra lakossági piaci ár. Létezik H árszabás fűtési idényen kívüli fogyasztásra is.
(Forrás: eon.hu)
Mi a COP?
A COP érték (Coefficient of Performance) egy energiahatékonysági mérőszám, a hőszivattyú készülékek legfontosabb mutatója. Megmutatja, hogy 1kW felhasznált energiával hány kW energiát képes megtermelni az adott készülék. A COP érték attól függ, hogy mekkora hőfokkülönbséget kell a hőszivattyúnak lefednie: minél kisebbet, annál jobb lesz a COP érték, és minél magasabb a COP, annál hatékonyabb a hőszivattyú működése. Átlagos értéke 2-6 között mozog.
Napelemmel és anélkül is használható a hőszivattyú?
Igen, együtt és külön is működőképesek. Együttes alkalmazás esetén a villamos energiaszükséglet napelem-rendszerrel teljes egészében fedezhető. Ha a célod a teljes átállás a megújuló energiaforrásokra, érdemes mindkét rendszert alkalmazni, hiszen kiválóan működnek együtt. (Ebben is tudunk segíteni, a napelem-rendszerekben sokéves tapasztalattal és számtalan referenciával rendelkezünk!)
Hogyan használható a hőszivattyú hűtésre?
Megfelelő hőleadó felület (pl. fal-/mennyezeti fűtés) mellet hűtésre is lehet használni a hőszivattyút. Hűtésnél a hőszivattyú fordított üzemmódban működik, a fűtéscsövekben nem meleg-, hanem hideg vizet keringet.
Hogyan használható a hőszivattyú melegvíz előállításra?
Vagy egybeépített melegvíz-tartályos berendezéssel, vagy mellé telepített HMV (használati melegvíz) tárolóval.
Mennyire hangos a hőszivattyú?
Nem hangos, egy átlagos kültéri egység maximális zajszintje egy normál beszélgetés hangerejével, kb. 50 dB-en működik.
Mekkora helyet foglal a hőszivattyú?
Nem jelentős: egy levegő-víz hőszivattyúhoz szükséges egy (min.) 4 m2-es beltéri gépészeti helyiség, kültéren pedig pár négyzetméter a megfelelő légáram biztosításához.
Mi a helyzet az engedélyeztetéssel?
A levegős hőszivattyú esetében nincs szükség se szondákra se kútfúrásra, így speciális engedélyekre sem. (A másik két, geotermikus típus esetén igen.)
Mennyi a hőszivattyú élettartama?
Megfelelő használat (és karbantartás) mellett az átlagos élettartam jelenleg 15-20 év. Ennyi idő alatt a beruházás bőven megtérül, hiszen rengeteget spórolhatunk mind a rezsin, mind pedig a CO2-kibocsátásunkon.
Olcsóbb a hőszivattyú, mint az elektromos fűtés?
Tisztán elektromos fűtés esetén nincs megújuló energia, emiatt COP értéke alacsony. Ebből következik, hogy drágábban lehet vele fűteni, mint a részben (vagy napelemmel kombinálva egészben) megújuló energiát hasznosító hőszivattyúval.
Nagyon hidegben is működik?
A magyarországi „nagyon hidegben” igen, megbízhatóan. 🙂 A levegő-víz hőszivattyúk akár -28°C-ig üzemképesek.
Mi a fan-coil?
A fan coil egy speciális, a hőszivattyúkhoz kifejezetten ajánlott, lamellás hőleadó, amely képes a radiátor és klíma szerepét is ellátni. Az egység egy ventilátorból (fan) és egy hőcserélőből (coil) áll.
